Végső soron az én terheimre váltak
Azon árva gyermekek.
Tavasz van.
A felocsúdás ideje
A boldogság melege.
Minden jó teteje.
Séta a szerelemmel, játék a boldogsággal a szépség ösvényén, ahol a szivárvány látszik életre kelni, majd megfáradva fekszünk a zöldellő nyugalomban szortyolgatván a napfényt. Persze a nap is elfárad, s elbúcsúzik kis időre. Reggel mikor újra köszönt minket, a csodálatos aranyló édes álmodozás után, táncra kelünk a kis madárkák dalára.
Mily szép. Csak ne maradt volna ez a hét emo a nyakamra…
Hogyan lehet megváltoztatni őket? Vajon van rá megoldás?- Kalmár Orsolya
Az élet csupa sürgető vágy: cselekedni, érezni, látni, tudni. A nő lelke csendes virágzás egy elsöprő forgószél közepén.-
Charlotte Bronte
