Journey In My Soul - Ursula's Brain

Utam kezdete ( Ne felejtsd az útleveled!)

A mai világban , egyre nárcisztikusabb mindenki, és ezt nem félnek kimutatni. Facebook , Instagram, Tumblr, Twitter, rengeteg selfie és a BLOG! Ma már ki nem ír blogot? Mindenki belekezd. A szakács, a turkálós, az ügyvéd, a pszichomókus, a plázapicsa , na és Én! Hogy ki vagyok Én? Kalmár Orsolya, 16 éves kamaszlány, aki tengeti a “sweet” középiskolás éveit és megpróbálja megérteni a mai társadalmat. Nem, nem fogok politizálni. Mindig megfogadom és most be is tartom. Na szóval , az iskolai élet. Egy idegenforgalmi szakközépiskolába járok.Nem olyan, mint egy szafari park autó nélkül, ez ELIT! Vágod? Csak sok a kurva. Ennek ellenére imádom a sulit. Szeretnék más és más kultúrákat megismerni és határtalanul járni a világot. Mivel én leszek a női Szindbád,a nagy utazó, ezért állandóan nyelveket tanulok (elvileg). Angolt és oroszt. Az iskolában mindenkiben megvan az “X”, kivéve bennem. Én valami elkorcsosult, bölcselkedő vagyok és nekem már csak “Y” jutott. Én az a ,,furi”lány vagyok, aki mindig szembemegy a tömeg (társadalom) nézeteivel és rendszerint , erős és jó érvekkel teszem ezt. És,,furi” vagyok, mert mindenhez hozzátudok szólni, mindenről tudok beszélni és mindenről van véleményem. Szerintem ez lenne a normális, illetve ez volt anno. Régen ,ami konszenzus volt ,az mára maradi és elítélendő. Szar ügy. Amúgy vannak akik pont ezért szeretnek.  Gondolom  a már olvasott sorokból , érthető ,hogy miért nincs barátom. Tavaly a sráccal, akivel kavartam,életem legnevetségesebb kifogását ismertem meg. Azt mondta ,hogy ő nem tudja magát elképzelni egy komoly kapcsolatban ( egy büdös szóval nem mondtam ,hogy bármi komolyat akartam volna) és túlságosan tisztel ,hogy csak megdugjon. Pár hónapra később összefutottunk egy színházi látogatás során és konkrétan közölte velem ,hogy jobban jártam , mert ha megdugott volna és utána lapátra dobott volna, akkor romokban hevernék. Meg se tudtam szólalni. Felháborodtam ,mert könnyűvérűnek hitt és gyengének. Ott hagytam  és azóta se beszéltem vele. Egy későbbi szimpatikus krapeknak meg az a problémája velem ,hogy okos és intelligens vagyok. Szóval, maradok egyedül egyenlőre és próbálom élvezni a fiatalságom, míg nem kell karrierre gondolni. Bár, már tudom mi leszek ,ha nagy leszek. A jövő idegenvezetője ,majd a harmincas éveimre egy felkapott turisztikai cégnél idegenforgalmi szakmenedzser. Sok sikert nekem hozzá!

Those people who are ‘different’ usually the ones that are end up making difference in the world. –

 

 

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!